Versenyek - Fogathajtás
Kezdetek:
A hajtósport gyökerei távoli korokba nyúlnak vissza.
Az első küllős kerék Kr.e. 2000 év körüli megjelenése új lehetőségeket teremtett a kocsi készítésben.
I.e. 1300-as években íródott az első tréningutasítás. A leírást tartalmazó agyagtáblák 1931-ben kerültek napvilágra
Ankarától keletre. Kikkuli írta le a lovak edzési módszerét,
amelyhez hasonló módon készítették versenyre lovaikat az ázsiai türk népek, sőt a XVII.-XVIII. században az angolok is.
Az Egyiptomból származó források szerint Kr.e. 1200-ban már versenyeket rendeztek.
Kocsi viadalokon Homérosz görög hősei is részt vettek.
A harci szekereket felváltva már évszázadokon át a versenypályákon folyt a küzdelem.
Ekkor általában a lovak tulajdonosai hajtották a fogatokat.
Az ókori olimpiákon
A fogathajtást részletesen leíró dokumentumok Kr.e. 680-ból, a 25. ókori olimpia negyedik napjának reggelétől datálódnak,
mikor is az első kocsiversenyek elkezdődtek a négyesfogatok részére.
A maitól eltérően, a lovakat akkor még egymás mellé fogták a kocsik elé.
A győztesnek járó koszorút nem a hajtó, hanem a kocsi- vagy a lovak tulajdonosa kapta.
Így egyre inkább az előkelőségek versengésévé vált a sportág,
mivel ők a fizikai megpróbáltatások miatt egyéb versenyszámokban nagyon ritkán álltak ki versenyezni.
A kocsi, a szerszám, a ló drága portéka volt, ezért a kocsizás a gazdagság és a ragyogás versenyszámává vált.
A Kr.e. 408-ban rendezett olimpián megkezdődnek a lovak kettesfogat versenyei is. Kr.e. 384-ben,
a 99. olimpiától csikók számára is rendeznek versenyt négyesfogatok, majd a 129. olimpiától, Kr.e. 264-től kettes fogatok részére.
Ókori görög leírás tanúsítja, hogy a versenyek legjobb lovait a szkíták által lakott Kárpát-medencében nevelték.
A Görög Birodalom gyengülésével az ókori olimpiai mozgalom hanyatlása is elkezdődött.
394-ben rendezték az utolsó olimpiászt - ezzel együtt az utolsó olimpiai kocsiversenyt -
melyet a római Theodisus császár által hozott rendelet tiltott be.
A 293. olimpiát követően befejeződtek az ókori olimpiai játékok.
A római birodalom tündöklése alatt is rendeztek kocsi versenyeket,
de mivel ezek szorosan kötődtek a gladiátor küzdelmekhez - sokak szerint -
elsősorban nem sportértékükkel hagytak nyomot a kocsizás történetében.
Magyarországon
Az első kocsiversenyekről Mátyás király idejéből származik az első híradás.
A fogathatjáshoz a mai értelemben vett sportszemlélet azonban csak a XIX. században alakult ki.
Ez a szemlélet Magyarországon a kocsi szülőhazájában is könnyen gyökeret vert.
A kezdeti cél a nagy távolság rövid idő alatti megtétele volt. Az eredmények, különösen a távolságok,
még ma is meghökkentőek. Széchenyi István hajtási eredményeiről részletesen beszámol naplójában.
A XIX. század második felében kristályosodott ki a magyar hajtóstílus. A fogathajtás hagyományos magyar sporttá vált.
A mai értelemben vett fogatversenyek az első világháborút követő években alakultak ki.
Ebben a sportágban azonban zömében úrhajtók és gazdák indultak,
s a katonai színeket és egyben a színvonalat a méneskar képviselte a bábolnai,
mezőhegyesi ménesi és a méntelepi fogataival. Ez tette szükségessé a versenyzési kedv fenntartása céljából -,
hogy a fogatversenyek számos kategóriáját tovább osszák.
A versenyeket a befogott lovak száma szerint (egyes-, kettes-, négyes- és ötösfogatok) írták ki.
A modern szervezett sport
Alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI),
melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték,
négyesfogathajtó kategóriában.
Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. A versenyeket egyes-, kettes-,
és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát,
különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is.
A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük.
Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága.
A jó fogatló és hajtó:
A jó fogatló legyen gyors, szívós, bátor,
robbanékony,engedelmes és maximálisan reagáljon a hangsegítségekre.
A térölelő mozgás és a jó kondíció sem hátrány. Díjhajtásban előnyös az elegáns megjelenés és a laza tarkó.
A hajtó finom kézzel és következetes hang- és ostorsegítségekkel irányítja fogatát.
Emellett jó taktikai érzékkel és reflexekkel kell rendelkeznie.