Versenyek - Fogathajtás

Kezdetek:
A hajtósport gyökerei távoli korokba nyúlnak vissza.
Az első küllős kerék Kr.e. 2000 év körüli megjelenése új lehetőségeket teremtett a kocsi készítésben. I.e. 1300-as években íródott az első tréningutasítás. A leírást tartalmazó agyagtáblák 1931-ben kerültek napvilágra Ankarától keletre. Kikkuli írta le a lovak edzési módszerét, amelyhez hasonló módon készítették versenyre lovaikat az ázsiai türk népek, sőt a XVII.-XVIII. században az angolok is.

Az Egyiptomból származó források szerint Kr.e. 1200-ban már versenyeket rendeztek. Kocsi viadalokon Homérosz görög hősei is részt vettek. A harci szekereket felváltva már évszázadokon át a versenypályákon folyt a küzdelem. Ekkor általában a lovak tulajdonosai hajtották a fogatokat.

Az ókori olimpiákon
A fogathajtást részletesen leíró dokumentumok Kr.e. 680-ból, a 25. ókori olimpia negyedik napjának reggelétől datálódnak, mikor is az első kocsiversenyek elkezdődtek a négyesfogatok részére. A maitól eltérően, a lovakat akkor még egymás mellé fogták a kocsik elé.
A győztesnek járó koszorút nem a hajtó, hanem a kocsi- vagy a lovak tulajdonosa kapta. Így egyre inkább az előkelőségek versengésévé vált a sportág, mivel ők a fizikai megpróbáltatások miatt egyéb versenyszámokban nagyon ritkán álltak ki versenyezni. A kocsi, a szerszám, a ló drága portéka volt, ezért a kocsizás a gazdagság és a ragyogás versenyszámává vált.

A Kr.e. 408-ban rendezett olimpián megkezdődnek a lovak kettesfogat versenyei is. Kr.e. 384-ben, a 99. olimpiától csikók számára is rendeznek versenyt négyesfogatok, majd a 129. olimpiától, Kr.e. 264-től kettes fogatok részére.

Ókori görög leírás tanúsítja, hogy a versenyek legjobb lovait a szkíták által lakott Kárpát-medencében nevelték. A Görög Birodalom gyengülésével az ókori olimpiai mozgalom hanyatlása is elkezdődött. 394-ben rendezték az utolsó olimpiászt - ezzel együtt az utolsó olimpiai kocsiversenyt - melyet a római Theodisus császár által hozott rendelet tiltott be. A 293. olimpiát követően befejeződtek az ókori olimpiai játékok.
A római birodalom tündöklése alatt is rendeztek kocsi versenyeket, de mivel ezek szorosan kötődtek a gladiátor küzdelmekhez - sokak szerint - elsősorban nem sportértékükkel hagytak nyomot a kocsizás történetében.

Magyarországon
Az első kocsiversenyekről Mátyás király idejéből származik az első híradás. A fogathatjáshoz a mai értelemben vett sportszemlélet azonban csak a XIX. században alakult ki. Ez a szemlélet Magyarországon a kocsi szülőhazájában is könnyen gyökeret vert. A kezdeti cél a nagy távolság rövid idő alatti megtétele volt. Az eredmények, különösen a távolságok, még ma is meghökkentőek. Széchenyi István hajtási eredményeiről részletesen beszámol naplójában. A XIX. század második felében kristályosodott ki a magyar hajtóstílus. A fogathajtás hagyományos magyar sporttá vált. A mai értelemben vett fogatversenyek az első világháborút követő években alakultak ki.
Ebben a sportágban azonban zömében úrhajtók és gazdák indultak, s a katonai színeket és egyben a színvonalat a méneskar képviselte a bábolnai, mezőhegyesi ménesi és a méntelepi fogataival. Ez tette szükségessé a versenyzési kedv fenntartása céljából -, hogy a fogatversenyek számos kategóriáját tovább osszák. A versenyeket a befogott lovak száma szerint (egyes-, kettes-, négyes- és ötösfogatok) írták ki.
A modern szervezett sport
Alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük. Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága. A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb. A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága.

A jó fogatló és hajtó:
A jó fogatló legyen gyors, szívós, bátor, robbanékony,engedelmes és maximálisan reagáljon a hangsegítségekre. A térölelő mozgás és a jó kondíció sem hátrány. Díjhajtásban előnyös az elegáns megjelenés és a laza tarkó. A hajtó finom kézzel és következetes hang- és ostorsegítségekkel irányítja fogatát. Emellett jó taktikai érzékkel és reflexekkel kell rendelkeznie.